2011. március 22., kedd

Anninak! és mindenkinek aki szereti a csokit

Szombaton elnéztünk a csokifesztiválra, amit minden évben megrendeznek Óbidosban. Maga a város is elragadó, úgyhogy egy egynapos kirándulást simán megér. Fehérre meszelt falak, macskaköves utcák, középkori várfalak, ginja de óbidos.


És ráadásként három hétvégén keresztül csokoládé fesztivál. Mintha egy időre belecsöppentünk volna a Wonka birodalomba.
A csokoládé birodalom belülről, meg amikor Branyót elkapta az óriásmuffin meg a mézeskalács. (Voltak még óriásfánkok, tortaszelet, egy őrült piskóta tekercs, pár szakács, meg Kanál anyó. 22 fokban ugráltak ide-oda extra vastag sütijelmezben, szegények.)

Kanál Anyó jobb oldalt. Valami más neve volt a mesében, a kanállal, de most nem jut eszembe.

A hely különlegessége a meggylikőr (Ginja de Óbidos), amit csokipohárban szolgálnak fel, amit utána megehetsz. Elég király, összességében kicsit konyakmeggy utánérzés.
 


Rengeteg képet csináltam aznap, az első pár órában teljes eksztázisba kerültem a körülöttem lévő töménytelen mennyiségű csokoládétól. (Azóta se ettem csokit). Volt minden: sütőtökös-csokimusszos süti, csokifondü ananászkehelyben, svájci csokival töltött palacsinta, csokikrémmel töltött fánk, csokis rizottó, csokis sör, stb., stb. Az egyetlen probléma, hogy majdnem mindenért fizetni kellett*, ami azért korlátot állított lelkesedésünknek, de talán még szerencsére is. A nap végére egyikünk se bírt ránézni még egy édességre, s ahogy hazaértünk, nekiálltam tükörtojást csinálni, jó sok sóval meg borssal.
*kivétel volt ez alól egy már nem is tudom milyen márka kóstoltatós pultja, kimeríthetetlen készletekkel

1 megjegyzés: