Ezeket a jellemzőket még a januári albérletkeresős időszakban volt szerencsém megfigyelni, megpróbálom összeszedni őket!
- Ami már messziről látszik: sokszor csempe borítja a házfalat, vannak nagyon szépek. A ruhákat szeretik az ablakba teregetni.
- Sok az elhagyatott ház és ezek nem egyes negyedekre koncentrálódnak, a belvárosban is előfordulnak.
- A bejárati ajtóhoz közelebb érve meglepve tapasztaljuk, hogy a kulcslyuk nagyjából térdmagasságban van, ritkább esetben szemmagasságban.
- A lépcsőházban általában nincs lift, a lépcsők pedig szinte mindenhol fából vannak.
- Egy emeleten két lakás van, egy balra és egy jobbra. A kapucsengő mellé nem írják ki a neveket, hanem csak az emeletet és hogy bal/jobb (pl.: 2E, 3D, stb.).
- Az előszoba egy hosszú folyosó, ebből nyílik minden szoba, beleértve a konyhát és a fürdőszobát is.
- A legtöbb lakásban van legalább egy olyan szoba, amelyiknek egyáltalán nincs ablaka.
- A közösségi terek (pl.: nappali) sokszor kisebbek, mint a többi szoba.
- A konyha is keskeny, hosszúkás. A tűzhely egy kisebb emelvényen van, fölötte általában kéménnyel. (Így az alacsonyabb emberek kevésbé látják amit főznek. Egyébként a portugálok sem a magas termetükről híresek. Arról sokkal inkább, hogy mindent jól megsóznak.)
- Legtöbbször a mosógép is a konyhában van, vagy a konyhából nyílik egy pár négyzetméteres mosókonyha.
- Nincs fűtés. A telet (ami náluk inkább őszre hasonlít) elektromos hősugárzókkal vészelik át.
Azt hiszem ez minden. Egész más, mint otthon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése